HarpFlash – Interview with Florence Sitruk in Krakow, Poland 2019

We made this interview with French-German harpist and harp teacher Florence Sitruk on a beautiful autumn day in Krakow. Ms Sitruk is a professor in Bloomington at Jacobs School of Music and a guest professor at the Academy of Music in Krakow.

Kovalcsik Katalin népzenekutató bemutatása

Kovalcsik Katalin 1954-ben született Budapesten. Népzenekutató és zenetudós, az egyetem elvégzése óta az MTA Zenetudományi Intézetének a munkatársa. Már fiatal korában érdekelte a magyarországi szintók hárfazenéje és hárfakészítő mestersége. A cigányhárfások eltűnése óta leginkább csak Katalin és néhány tudóstársa gyűjtéseiből, fénykép- és hangfelvételeiből nyerhetünk képet arról, hogy kik is voltak a hárfás szintók, s milyen is volt az életük.

Kovalcsik Katalin
(1954-2013)

Tanulmányok

Első diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1978-ban szerezte zeneiskolai szolfézs- és hárfatanár szakon. Második diplomáját az időközben egyetemi rangot kapott Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2004-ben. Ekkor muzikológiát hallgatott. 1979-ben lett az MTA Zenetudományi Intézetének a munkatársa.

Az elmúlt évek alatt végigjárta a tudományos ranglétrát. Először tudományos segédmunkatárs volt, 1983-tól tudományos munkatárs, 2006-tól pedig tudományos főmunkatárs. 2006-ban PhD tudományos fokozatot szerzett, dolgozatának címe

A „cigány nótától” az „autentikus cigányzenéig” volt.

Kutatóhelyek

A 2010-ben Szabolcsi Bence-díjjal kitüntetett tudós több egyetemen is megfordult mint oktató az évek során. Kisebb megszakításokkal 1994-től tanít cigány kultúrát és cigány zenekultúrát a Pécsi Tudományegyetemen. 2003-tól egy ideig az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékén románi és beás cigány nyelvet, illetve zenei antropológiát adott elő.

Számos tudományos szervezet fogadta a tagjai közé, sőt a Gypsy Lore Society-nak 2003-tól a vezetőségi tagja is. Tagja még a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaságnak, a Magyar Néprajzi Társaságnak, az European Seminar in Ethnomusicology-nak és az International Council of Traditional Music-nak is.

Vezető szervezőként 1990-ben részt vett a Second International Meeting of the Section of Young Ethnomusicologists, International Council of Traditional Music című, Budapesten megrendezett konferencián, majd 1996-ban a Magyar Néprajzi Társaság Cigány Néprajzi Ülésszak című rendezvényén. Utóbbit szintén Budapesten tartották.

Kutatási témák

A népzenetudományon, az etnomuzikológia keretében főképp a cigányok zenélésével és a cigányzenékkel foglalkozik. 1979-től végez terepmunkát magyar és külföldi közösségekben. A rendszerváltásig főképp a környező szocialista országokba (Csehszlovákiába, Bulgáriába, Jugoszláviába, Lengyelországba, Moldáviába, Romániába és Kárpátaljára) jutott el, de azóta távolabbi nyugati országokba (pl. USA, Nagy-Britannia, Izrael, Németország, Törökország és Ausztria) is járt. Munkáját megkönnyíti, hogy románi és beás nyelven is beszél.

Igen széles kutatási területe a következő fontosabb témákat foglalja magába:

  • a magyarországi beás cigányok népzenéje,
  • a határvidéki cigány népzenei dialektusok,
  • az északkelet-magyarországi oláh cigány közösség narratív hagyományai,
  • a magyar és román beás cigányok kultúráinak összehasonlító kutatása,
  • a cigány közösségi események zenéje,
  • a görögországi cigányzene és
  • a mai falusi zenélés.

Ami hárfás szemmel igazán izgalmas és fontos, hogy a magyarországi szintókkal is behatóan foglalkozott. Gertner János (Mohács), Wuchinger Gáspár (Budapest, Kispest), Horváth János (Tamási) és Lehr József (Dunaújváros) hárfások ma már elsősorban csak Katalin írásaiból, fényképfelvételeiből és zenei gyűjtéseiből ismerhetők meg, a néhányuk által készített népi hárfákkal együtt.

Katalin nyolc tudományos és pedagógiai könyv szerzője (részben szerzőtársakkal), hét tudományos és pedagógiai könyv, illetve folyóiratszám szerkesztője, s majd' 40 magyar és idegen nyelvű (angol, francia, német) tudományos cikk szerzője. Néhány jelentős publikáció ezek közül:

  • 2010: The Romani musicians on the stage of pluri-culturalism: the case of the Kalyi Jag group in Hungary. In: Michael Stewart and Márton Rövid eds. Multi-disciplinary approaches to Romany studies. 55-70. Budapest: Central European University Press. (eBook)
  • 2009: „A nótában benne van az igazság.” Dal, beszéd, kultúra és érzelem két falu idős lakói körében. In Szemerkényi Ágnes szerk. Folklór és zene. 312-323. Budapest: Akadémiai Kiadó. (Folklór a magyar művelődéstörténetben.)
  • 1996: Roma or Boyash Identity? The Music of the “Ard'elan” Boyashes in Hungary. Max Peter Baumann ed.: The World of Music 38 (1): 77-93.
  • 1987: Popular Dance Music Elements in the Folk Music of Gypsies in Hungary. Popular Music No 1. (Cambridge): 45-65.
  • 1980: Népi hárfák Magyarországon - Két hangszerkészítő mester. Zenetudományi dolgozatok: 115-130.

Források