A blog első cikke a Nemzeti Múzeumban őrzött Aranyhárfáról szólt. Akkor kissé csalódottan jeleztük, hogy nem sikerült képet találnunk róla. A helyzet nemrégiben nagyon is változott...
Igazán izgalmas fénykép következik tehát a hozzátartozó érdekes történettel együtt. A képen Lubik Hédy hárfaművész látható és az Aranyhárfán játszik. A képet Hédy nénitől kaptuk ajándékba, a történetet is ő mesélte nekünk.
 |
Lubik Hédy és az Aranyhárfa
az 1960-as évek első felében |
Sajnos a kép készültének évére Hédy néni már nem emlékezett pontosan. A divat alapján úgy sejthető, hogy valamikor a hatvanas évek elején készülhetett. A jelenet nem beállított abban az értelemben, hogy a hangszer akkor valóban alkalmas volt a játékra, és Hédy néni játszott is rajta. Úgy tervezték, hogy hanglemez készül vele, s ez a fotó került volna a borítójára. Sajnos az anyag később mégsem jelent meg.
Hédy néni elmondta, hogy a játék az Aranyhárfán nem kis kihívást jelentett. Egyrészt a maitól eltérő húrtávolság és más technikai okok miatt sok gyakorlásra volt szükség. Másrészt az öreg hárfát szakembernek alkalmassá kellett tennie a játékra. A munka során kétszer is drámai helyzet állt elő, a hárfa ugyanis nehezen bírta a húrok feszítését. Szerencsére a faanyag nem repedt el, csupán az illesztéseknél keletkeztek kisebb hézagok.
