Az Aoyama Harps a világ egyik legrégibb ma is működő hárfagyára. 1897-ben alapították, mindössze nyolc évvel a Lyon & Healy után. Úgyhogy lehet némi tapasztalatuk a hangszerkészítésben, és igazán kár, hogy csak kevéssé ismerjük a termékeiket.
 |
| A Fudzsi, szakurák és a Sinkanszen |
Nemrégiben Clive Morley küldött nekünk néhány reklámanyagot. Európában ő (pontosabban már a fia, Ben) az Aoyama legnagyobb hivatalos viszonteladója. A katalógusok és árlisták mellett kaptunk tőle egy lemezt is video-felvételekkel, melyeken hangszer-bemutatók láthatók. Az egyik rövidfilmben a Princess Sakura, azaz a Cseresznyefavirág Hercegnő nevű modell szerepel. Kétségtelen, hogy ez napjaink egyik legkülönösebb hangszere.
A gyári katalógus szerint a hárfa súlyát egy vadonatúj, innovatív fejlesztéssel lényegesen csökkentették más hárfákhoz képest. Az átlagos 35-45 kg helyett mindössze 28,8 kg a tömege. A fogyókúra megkönnyíti a hangszer szállítását, és a hárfást is kíméli a túlzott erőlködéstől. Hogy pontosan mi is ez az innováció, azt sajnos nem árulják el a termékismertetők. Vélhetően a hangoló-mechanizmushoz használnak fel valamilyen újabb, könnyebb anyagot, vagy maga a mechanizmus lett egyszerűbb és takarékosabb a korábbiakhoz képest.
| Modell: | Aoyama Princess Sakura 47F |
| Típus: | Kompakt, könnyű recital-hárfa |
| Húrok: | Nylon (felső), bél (közép), fém (mély) |
| Képességszint: | Középhaladók |
| Magasság: | 178,5 cm |
| Szélesség: | 52,5 cm |
| Súly: | 28,8kg |
| Húrok száma: | 47 (C-G) |
| Hangszekrény: | Öblös, körte alakú |
| Díszítés: | Természetes diófa, arany- és rózsaszínű cseresznyefavirág dekorációval |
Mint a fenti adatokból látható, a Princess Sakura valójában nem koncerthangszer. A gyár „kompakt recital-hárfaként” kínálja, s inkább bensőségesebb kamarazenéhez, illetve tanulóknak, iskoláknak és otthoni gyakorlásra ajánlja. Mindazonáltal – bár sem Európában, sem az USA-ban nem hirdetik – Japánban létezik koncertváltozata is, jele 47F FC. Ez 185 cm magas és a súlya 32 kg. Mindkét modell ára 6 millió forint körül mozog, extraként porfogóhuzat, hangolókulcs és karbantartási füzet jár hozzájuk.
A Morley Harps internetes ismertetője kiemeli még a meleg, élénk, kiegyensúlyozott és tiszta hangzást (ezt a Harp Column-ban egy tulajdonos is igazolja), az egyszerű és gyors áthangolás lehetőségét, továbbá, hogy az öblös test ellenére 15%-kal könnyebb a hagyományos koncerthárfáknál. Ugyan ejtenek néhány szót a cseresznyefavirág díszítés szépségéről és a diófa egyediségéről is, azonban mintha nem igazán tudtak volna mit kezdeni a jelentőségükkel. Alább erről lesz szó bővebben.
 |
| Előnézet |
Nos, a Princess Sakura szépsége alapvetően a diófa természetes hatásából fakad. Ez ritkaság, hiszen az európai vagy angolszász stílusoknak inkább az felel meg, hogy minél értékesebb a hárfa, annál inkább dominál a festés, pácolás, lakkozás vagy aranyozás. A visszafogott tónus a felsőbb, drágább osztályokban már ritka. A Princess Sakura igazi különlegessége azonban nem ez, hanem amit ráfestettek.
Először is, a szokástól eltérően nem egy absztrakt ábra vagy ornamentika díszíti, hanem egy valós és könnyen felismerhető természeti kép. Ez ágacskák és virágok kusza halmazából áll. A festmény természetesen össze sem hasonlító azokkal az egyre divatosabb lézeres vagy matricás képekkel, amelyek némi felár ellenében rendelhetők meg egyes gyártóktól. Utóbbiak inkább a giccs kategóriájába sorolhatók. A Princess Sakurán látható festményt viszont mind a szigorú szabályok szerinti kompozíció, mind a kivitelezés művészi minősége ezek fölé emeli.
 |
| A rezonánslap és a lábazat |
A másik különös sajátosság, hogy a festmény az egész hárfán végigfut, ellentétben az eddig megszokott dekorációkkal. Szinte elterpeszkedik a hangszeren, s betakarja a rezonánslapot, illetve körbeöleli az oszlopot, a fejet és a lábazatot is. Ráadásul a kép aszimmetrikus az oszlop és a húrozás függőlegeséhez képest, és az ágacskák és a szélfútta virágszirmok kuszán és véletlenszerűen helyezkednek el a legkülönbözőbb részeken.
Végül a kép üzenetét kell kiemelni, ami megint csak rendhagyó módon keveri az általánost és a különöst. A rokokó, az art déco vagy a Bauhaus többé-kevésbé nemzetköziek, ám mégis konkrét helyekre, történelmi időszakokra vagy hárfás személyekre asszociálunk róluk. A rokokó például elválaszthatatlanul kapcsolódik a 18. századi Párizshoz, az art déco a 20-as évekbeli, dinamikusan fejlődő USA-hoz, a Bauhaus pedig mondjuk Alfredo Salsedohoz. A cseresznyefavirág ezzel szemben egy egész országra és több évszázados múltra utal, lévén japán egyik ismert népi-nemzeti szimbóluma.
Hogy mégsem találjuk zavarónak vagy szokatlannak ezt az európai hagyományoktól és szokásoktól eltérő dekorációt, annak több oka is van. A fényképszerűséget, azaz a stilizálás és az absztrakció hiányát, továbbá az aszimmetriát és a kaotikusságot megfelelően ellensúlyozza a kompozícióban rejlő arányosság, egyszerűség és geometriai szabályosság. Ehhez jön a finom aranyozás, ami kiemeli, egyszersmind ki is egyenlíti a rózsaszínű, gyöngyházfényű motívumokat.
Amikor a japán kultúrával és művészettel kapcsolatos példák iránt böngésztük az internetet, az egyik első találat a budapesti Fuji Japán Étterem weboldala volt. Kiderült, hogy nemcsak a cégnevek között lelhető fel hasonlóság, de a hangszer díszítése és az ételek művészi tálalása között is nagy az egyezés. (A Fudzsi, vagy Fudzsiszan Japán legmagasabb hegycsúcsa Tokió közelében, az Aoyama jelentése pedig „kék hegy”. De vigyázat, a Fujiyama téves nyugati átírat és nem használható!)
Az egyik legszembeszökőbb hasonlóság tehát, hogy a kompozícióikból eltüntetnek minden oda nem illő elemet, éppen ezért a fogásokat kevés szín és forma jellemzi. Ennek ellenére mégis nagy a kreatív változatosság, ami a kiváló alapanyagok sokféleségéből, ötletes párosításából és egymáshoz való viszonyából fakad. Az ételeknél is érzékelhető, hogy a látszólagos véletlenszerűség és káosz mögött nagyfokú tudatosság áll, ami valóságos geometriai szabályosságot, a szakács részéről pedig rafinált érzékeket feltételez. (A séf egyébként a japán MIYAZAKI EMIKO, aki magyarul is beszél!) Kevés motívum, egyszerűség és arányosság tehát a fő tényezők, amelyek a szemlélőben szinte maguktól harmóniát teremtenek.
Fuji Japán Étterem
Az éttermet húsz évvel ezelőtt alapította japán származású tulajdonosa. Akkor, amikor nemhogy nálunk, de még Európában is kevés volt a hasonló nemzeti étterem. Hogy milyen konkrét elképzelésekkel indult a vállalkozás, azt ma már nehéz lenne rekonstruálni. Viszont jókor és gyorsan léptek, s a mai népszerűségüket jelzi, hogy 2010-ben „Best of Budapest”, 2011-ben pedig „Magyarország legjobb ázsiai étterme” díjat szereztek.
Az étterem sikerének egyik titka, hogy mind a receptek, mind az alapanyagok tekintetében ragaszkodnak az eredetiséghez és a kiváló minőséghez, többek közt a frissességhez. Jellemző módon egyébként biozöldségeket és biohúsokat használnak, a főzéshez pedig lágy (lúgosított) vizet.
Mindez azonban valószínűleg még kevés lenne a sikerhez, hiszen hasonlóval már mások is próbálkoztak, mégis kudarcot vallottak. Az igazi titok inkább a vendég magas szintű kiszolgálásában rejlik, és itt a hagyomány már nagyon is keveredik a modernnel. Van teaszertartás meditációs zenével és népviselettel, továbbá használható több, különféle méretű tatamiszoba is, ha a vendég az ősi, meditatív hangulatra vágyik. De van európai éttermi stílus, partyszervíz, sőt házhozszállítás is, utóbbi amúgy 15-20%-kal olcsóbb, mint a helyben fogyasztás.
Ha az ételek szinte végtelen sorát nézzük, akkor nagyon is érzékelhető, hogy egyáltalán nem akarják a látogatóikra erőltetni a saját ízlésüket. Ez talán a japánok toleranciájából is fakad, gondoljunk csak arra, hogy a kultúrájukban milyen jól megfér egymás mellett a kereszténység és a buddhizmus. A sokszínűség jegyében rendelhetők nyers és főtt ételek, húsos és vegetáriánus fogások, a lényeg, hogy ne csak színes és szép, de egészséges is legyen minden, amit felszolgálnak. Elnézve az ételfotókat, több mint valószínű, hogy minden európait rabul ejt a békét és harmóniát sugárzó tálalás. Akárcsak a Princess Sakura egyszerű szépségű cseresznyefavirágai!
Mi, magyarok, valami hasonló felé indultunk el, mint ami a fenti japán termékeket jellemzi. Visszatérés a kézműves munkához, ami célszerűségen, egyszerűségen, természetességen és hagyományokon alapul. Úgyhogy a fenti példákból sokat tanulhatunk - talán egyszer még a magyar hárfagyártás is - s ha közben megéhezünk, hát a Fujinál biztos találunk valami finomat!
 |
Fuji Japán Étterem
1025 Budapest, Csatárka út 54. (térkép)
Nyitva tartás: minden nap 12.00-23.00
Tel: 06 1 325-7111