Régi adósságot törlesztünk az osztrák származású, de magyarrá lett Dubez Péter hárfás és zeneszerző életrajzával, amit hamarosan közlünk. Nem a mi hibánk, hogy a XIX. század második felében élt zenész életrajza csak most készül el, egyszerűen nem állt róla rendelkezésre megfelelő anyag a magyar szakirodalomban. Sokszor és sokfelé kellett keresgélni ezért az életrajz morzsáit. Ám ahogy ilyenkor az már lenni szokott, bizony másokkal kapcsolatos érdekességek is napvilágra kerültek a munka során.
Rögtön a blog indulásakor, már 2011 februárjában megírtuk Elias Parish Alvars angol hárfás életrajzát, a cikk megfelelő változatát a Wikipédiára is feltöltöttük. Ő volt az a virtuóz, akiről Liszt és Berlioz elismerően szólt, s akit kortársai tömör egyszerűséggel „a hárfa Lisztjének” neveztek. Rövid életet élt, egy betegség 1849-ben, alig 40 évesen vitte el. Élete utolsó éveit családjával Bécsben töltötte. Tanított, zenét szerzett és koncertezett, egy adat szerint 1833-ban Magyarországon is megfordult. Ez utóbbi helyszínéről, lefolyásáról közelebbit egyelőre nem tudni, bár egy múzeumi raktárban talán fekszik valami plakát, napló vagy feljegyzés, ami választ adna a kérdésre...
Mindazonáltal Dubez életrajzát kutatva különös információk kerültek elő Alvars magyarországi kapcsolatairól.
Először is, Péternek nemcsak az itthon jól ismert József (Josef) nevű testvére volt, aki hozzá hasonlóan Pesten élt mint katonazenekarok karnagya. Volt egy Johann és egy Anna nevű testvére is, akik ugyancsak nemzetközi hírű hárfaművészekké váltak. Sőt, Johann gitáron és harmonikán is mesterien játszott, és zenét is szerzett. Johann és Anna talán ikrek voltak, mivel mindketten 1828-ban születtek. Valószínűleg az ő tanáruk is Parish Alvars volt, akárcsak Péternek. Anna egyébként 1877-1880 táján Magyarországon élt, s kapcsolatban állt Liszt Ferenccel.
Kérdés, hogy Dubez édesapja, egy egyszerű bécsi takácsmester, hogyan volt képes négy gyermekét ilyen magas szintű zenei képzésben részesíteni?
 |
| Johann Dubez arcképe. |
Erre a kérdésre a választ az az adat adhatja meg, hogy Alvarsnak voltak bizonyos nemesi támogatói. A halála előtti esztendőben éppen az volt a nagy gondja, hogy mecénásai elmenekültek az 1848-as forradalom elől, és ő munkaadó, megbízó nélkül maradt, anyagi helyzete pedig összeomlott. Legfőbb támogatója, egyben tanítványa Johanna von Eszterházy grófnő volt, akinek az oktatását váratlan halála után Johann Dubez, Péter bátyja vette át. Péter ekkoriban 11 éves volt.
Nagyon elképzelhető, hogy Alvars különféle tanítványai között már a haláleset előtt is volt valamiféle kapcsolat. Alvars személyén, a hangszer és a zene szeretetén túl közrejátszhatott egy ilyen jellegű kapcsolat kialakulásában, hogy Johannáról feljegyezték, a szegények támogatásából, jótékonykodásból alaposan kivette a részét hosszú élete folyamán. E morzsákat összetéve kialakul a kép, ami szerint Alvars néhány nehezebb sorsú tanítványát más nemesi tanítványok segíthették. A magyar származású Eszterházy grófnő esetleges jótékonykodása így arra ugyancsak magyarázatot ad, hogy Alvars, Johann és Péter miért rokonszenveztek a magyarokkal, miért írtak magyaros zenét (Magyar induló, Magyar fantázia stb.), vagy hogy a két Dubez fivér, Péter és József később miért választotta Magyarországot új hazájának.
Sajnálatos, hogy sem Johannáról, sem Annáról és Johannról nem lehet olvasni a magyar hárfás szakirodalomban.
Az 1965-ben kiadott Magyar Zenei Lexikon szerint Dubez 1849(?)-ben született és Parish Alvarsnál tanult. Mivel Parish Alvars 1849 januárjában halt meg, ez azt jelenti, hogy a hárfagéniusz Dubez személyében egy újszülöttet vagy csecsemőt tanított! Vajon mit szólnak ehhez az igencsak lekörözött Mozart rajongói?
De félretéve a tréfát, Dubez születési dátumával kapcsolatban az 1829-es és az 1839-es évszám is fel-feltűnik a különböző magyar és külföldi kiadványokban (pl. Wagner Richárd és Magyarország, Brockhaus lexikon). Mivel Anna és Johann születéséről biztosat tudni (Bécs Neulerchenfeld kerületében látták meg a napvilágot 1828-ban), ezért alappal feltételezhető, hogy egy egynapos kirándulással ez az információ is kideríthető lenne zenetörténészeinknek...
Végül még egy. Dubezről nem túl jó véleményt fogalmazott meg a neves német hárfaszakértő és zenetörténész, Hans Joachim Zingel. Róla már írtunk Würtzler Arisztidről szóló cikkünkben: ő az a tudós, akit Arisztid elhívott Hartfordba, hogy vegyen részt zsűritagként az első amerikai nemzetközi hárfaversenyen. Dubezről azt tartotta, hogy azon tucatnyi XIX. századi virtuóz hárfás közé tartozott, akik nagyot rontottak a hangszer jó hírén, méghozzá túldíszített, mesterkélt effektusokra épülő szerzeményeikkel és átirataikkal. Nem vonva kétségbe bárkinek a jogát a szabad véleménynyilvánításra, megjegyzendő, hogy nem valószínű, Liszt, Wagner, Erkel és számos más óriás szóba állt volna Dubez-cel, ha elégedetlenek lettek volna az átirataival. Wagner egyébként két operájához is őt kérte fel a hárfaszólamok kidolgozására...
De van itt még egy dolog. A XIX. század közepétől egyre nagyobb igény mutatkozott a műzene iránt, ami a falusi környezet elhagyásával, a városokba költözéssel, a városok gyarapodásával függ össze. Erről a folyamatról a szerzői joggal foglalkozó, illetve Nizsalovszky Endre jogtudósról szóló cikkünkben írtunk. Dubeznek, ahogy minden más zenésznek, rengeteg munkája volt az operán, a színházon vagy az akadémián kívül, hiszen ekkoriban még nem voltak hangrögzítő berendezések: hol hajón érkezők fogadásán kellett zenélnie a Duna-parton, hol királyi fogadáson, hol meg egy vendéglőben, ahol valamilyen nagyobb polgári társaság gyűlt össze. Az csak természetes, hogy rengeteg átiratot készített, hogy az alkalomhoz illő legyen a zene. Zingel megjegyzése innen nézve meglehetősen történelmietlen, ami nem feltétlenül illik egy zenetudóshoz.
De ne rossz szájízzel érjen véget ez az írás, hiszen csodálatos, hogy a magyar hárfakultúra ilyen epizódokat tartalmaz! Johanna von Esterházy nem akárki volt. Alvars 27 művét ajánlotta neki, sőt egyet még Chopin is. Itt az ő ajánlása:
 |
| A Chopin op. 51 kézirata, a jobb felső sarokban az ajánlás. (Forrás: Wikipédia) |