Rákerestünk az interneten, hogy van-e valamilyen újabb anyag Würtzler Arisztidről, az 1997-ben elhunyt nagyszerű hárfásunkról. Találtunk is egy régi cikket néhány érdekes, eddig nem ismert adattal.
Az írás a Petőfi Népe című lap 1987. augusztus 10-i lapszámában jelent meg, és a Hungaricana adatbázisában érhető el. Ahogy a lap mottója mondja: Világ proletárjai, egyesüljetek! Illetve dehogyis: Köszönjük, Hungaricana!
Zene az égben
Würtzler Arisztid arcképe
az újságban
(1987)„A meghívást köszönettel fogadom, örülnék, ha lehetséges volna”, írta 1965. június 12-én a New York-i filharmonikusok akkori hárfásának, Würtzler Arisztidnek a tengerentúli útra készülődő Kodály Zoltán.
A Ford-alapítvány vendégeként július helyett augusztusban érkezett az Amerikai Egyesült Államokba, de így is talált alkalmat a hazánkból elszármazott muzsikus meglátogatására.
Würtzler a New York-i Hárfa Együttes igazgatójaként és szólistájaként az egyik legismertebb magyar a földrésznyi országban. Sokat tett az ősi, már az ókori Egyiptomban ismert pengetős hangszer világméretű népszerűsítéséért. Ő rendezett először nemzetközi hárfaversenyeket, ő kezdeményezte e hangszer legjobb ismerőinek bécsi találkozóját. (Harmincöt országból utaztak közreműködők, érdeklődők a hárfakongresszusra!)
Ha már számokat emlegettem: ötvenegy országban koncerteztek eddig, a Távol-Kelettől Dél-Amerikáig. Műsoraikon számos klasszikus mű — többnyire Würtzler Arisztid kiváló felkészültségét, hangszerismeretét tanúsító átiratban — szerepel. Repertoárjukban több huszadik századi magyar szerző alkotása, illetve a műveikből készült átirat található. (Ide kívánkozik: akkor volt vendége Kodály és felesége, Sarolta asszony, amikor éppen Händel F-dúr orgonaversenyét formálta át hárfaversennyé. Kicsit bizonytalankodva megkérdezte a világhírű zeneszerzőt, hogy egy bizonyos részben hová tegye a kádenciát, (a zenei folyamatot értelmileg tagoló záradék, gyakran a szólóhangszer zenekar nélküli tételvégi szólam). Kodály így válaszolt. „Würtzler, abban az időben mindenki improvizált, álljon meg itt, tegye ide a kádenciát és úgy csinálja, mintha keresné a hangot és akkor beletalál”.
Államfők is szívesen kedveskednek vendégeiknek a New York Harp Ensemble-koncerttel. Először Carter elnök és a belga királyi pár jelenlétében játszottak a Fehér Házban. Két év múltán Reagan elnökkel az élen az amerikai adminisztráció jó néhány vezetője, több száz meghívott hallgatta karácsonyi koncertjüket. (E műsorukról készült hanglemez óriási példányszámban kelt el...) Nemrégiben a Vatikánban köszöntötte őket hangversenyük után II. János Pál. Kaptak meghívást az angol királyi udvarba, tapsolt műsoruknak II. Húszéin jordán uralkodó. A királyi kegyeknél is fontosabbnak érzik a jó muzsika és kedvelt hangszerük népszerűsítését.
Az újságcikk Zene az égben címmel nemrégiben fejezték be új filmjüket. Egy 327 személyes Jumbo utasterében adott koncertjüket örökítették meg videón. A légitársaság hosszabb járatain rendszeresen vetítik a Zenét...
Az osztrák eredetű családból származó Aristid von Würtzler (Würtzler Arisztid) amerikai stílusban egyik kontinensről a másikra repülve, újabban jó néhányszor hazaugrik Budapestre. Idén a sokak szerint világelső Marton Évával készítettek a Hungaroton közreműködésével lemezt. A nyár végén Budapesten, Szombathelyen és Szegeden adnak koncertet.
A gyakorlatias Würtzler szívesen segítene az elszürkült hazai hárfaoktatás föllendítésében. Külföldi egyetemi ösztöndíj megszerzésével, új, olcsó (tanuló) hangszerek beszerzésének megkönnyítésével válaszolna a hívó szóra. Valamilyen módon a kecskeméti zeneiskolát is támogatná, ha megpróbálkoznának a hárfajáték oktatásával.
Szívesen beszámolnánk a kezdeményezésről.
H. N.
Kár, hogy a beszélgetésben említett szép tervei nem valósulhattak meg!
(Egy Arisztiddel és a New York Harp Ensemble-vel készült műsor ebben a cikkünkben nézhető meg.)
