Két régi újságcikket is találtunk, amelyekben kiemelten említik gróf Eszterházy Johanna hárfást és nagylelkű mecénást a Pest-Budai Hangászegyesület alapításával, indulásával kapcsolatban. Az 1840-től működő intézmény a Nemzeti Zenede, illetve a Bartók Béla Konzervatórium elődje volt.
Azt egy korábbi cikkben már megírtuk, hogy Eszterházy Johanna grófnő Chopin, Parish-Alvars, John Thomas, Johann Dubez és más művészek támogatója volt Bécsben, jelentős hatást gyakorolva a bécsi hárfazene alakulására. Arról viszont kevés az információ, hogy hogyan segítette a magyar zenei élet fejlődését. Ezt a hiányt pótoljuk itt örömmel.
Az első cikk 1843-ból való, s kiderül belőle, hogy Johanna mellett a kor egyik legnevesebb külföldi operaénekesnője, Eugenia Tadolini is adakozott az iskola javára. Igaz, ő csak egy ideiglenes alapítványt tett, amelynek kizárólag a kamatait használhatta az iskola.
Az írás szerint Johanna – mint annyi más esetben – lényegesen nagyobb összeget biztosított a többi adakozónál. Ez persze semmit sem von le a többiek érdemeiből.
|
|
Eugenia Tadolini (1809-1872) operaénekes |
Pesti Hírlap, 1843. augusztus 31., 278. szám
A' pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti nyilvános énekiskola gyámolitásául legújabban következő adományok érkeztek.
I) Szab. kir. Pécs város közönségétől 20. pgö ft.
II) T. n. Szepes vármegye részéről 8 ft 18 kr. p.
III) Tadolini Eugenia assz. f. é. jul. 8-kán Pesten a’ nemzeti színpadon fellépvén, ezen előadás jövedelmének egy harmadát (158 ft. 53 kr. p. p.) alapitványképen olly módon szentelé a’ leendő magyar nemzeti conservatorium alappénzének szaporítására, hogy annak kamatjait ideiglen énekiskolánk használhassa, ’s ennélfogva nevében egy szegény gyermek felvétethessék az intézetbe; a’ conservatorium létesülésekor pedig az egész tökepénz ez intézet olasz iskolájára szálljon.
IV) Gróf Esterházy Lajosné ő nagysága a’ conservatorium és illetőleg énekiskolánk javára 100 p. ftot alapított.
V) Marmaros Szigetről t. Gervay Károly ur közbenjárása következtében küldöttek: t. cz. Igyártó Pál ur adományul 1843-ra 2 ft; Vatternaux József, Lang György, Grünschnek János, Gervay Károly urak, mindenik 1 ft; Grosschmid Imre ur pedig évi részvényül 1844-re 6 ft p. p.
VI) Pestről: Trantmann Józsefné 20 kr; egy neveztetni nem akaró 5 ft; Kötbér Karolina assz. újólag 2 ft adományul 1 843-ra; Latinovics Teréz assz. idei részvényül 6 ft; ’s a' magyar szabók társulata hasonlag idei részvényül, 6 ft p. p.
VII) Az intézet hangmütárának ajándékoztak: a) Cibulka Alajos ur dalok, operák, misék oratóriumok, ’s műszeres zenékből álló hangműveket, öszvesen 173 darabot; — b) N. t. Gyarmathy J. F. ur Lambbibotte franczia dicsénekeit 1 kötetben; c) Czorn Ferencz Balfe szerzeményeiből egy angol dalt. Közli Mátray Gábor, énekiskolai igazgató.
A másik írás két évvel később, 1845-ben született. Ebben Johannáé mellett már több nagyobb adomány is szerepel, s feltűnik benne a magyar származású Sigismond Thalberg neve is, aki valóságos vagyonocskát juttatott az iskolának. Thalberg a kor egyik legnagyobb zongoraművésze volt, még Chopin és Liszt Ferenc is elismerte a tehetségét.
|
|
Sigismond Thalberg zongoraművész (1812-1871) |
Jelenkor, 1845. december 18, 101. szám
Jótékonyság. A' pestbudai hangászegyesület kormánya alatti nyilvános énekiskola gyámolitásául, ’s illetőleg a leendő nemzeti conservatoriumra közelebbi hónapokban következő kegyesadományok érkeztek:
I) Alapítványul a' tőkepénzek szaporítására ezüst pénzben: a) Gr. Eszterházy Lajosné, szül. Batthyányi grófné ő mltgtól 100 fr. készpénzben; b) gr. Andrássy György ő mltgtól 100 fr. kötelezvényben; c) Thalberg Zsigmond zongora-művész ur, Pesten a nemzeti színházban f. é. nov. 12én általa adatott zeneverseny tiszta jövedelmének reá esett felét, 410 fr. 40 krt ugyane czélra szentelni szíveskedett.
II. Részvényesek lettek évenkinti 6 p. forinttal: a) 1845-től kezdve t. cz. Kasselik Erzsébet, Szevera Anna, Tipula Amália asszonyságok, ’s Csejtey József és Lustig János urak; b) 1846-tól számítva pedig t. cz. Eötvös József b., Petrichevich-Horváth Lázár, Mühr Antal ’s Frey József urak.
III. Az intézet hangmütárát gazdagító: Brauer Ferencz ur, énekiskolánk aligazgatója, Weinlig énekgyakorlatainak egy egy nyomtatott füzetével.
E' nagy lelkű adományokért ’s illetőleg az intézet gyarapítására szentelt hazafiságos részvétért valamint általányosan, úgy jelesen az említett nagybecsű alapítványi öszvegekért, különösen pedig Thalberg urnak a külföld világhírű művészének intézetünk iránt bebizonyított kitűnő figyelme ’s nagylelkűségéért az intézet nevében alólírt a' legforróbb hálát nyilvánítván, bátorkodik egyszersmind a fenebbi nagyszerű példákra a t. cz. hazafiak ’s honleányokat mély tisztelettel figyelmeztetni, valamint is ismételve kérni, hogy a' nevezett intézetet (mellynek tökélyes létesítése közös óhajtásunk tárgya) a kedves hazára nézve hasznosan gyümölcsözendő tettleges pártolásukra méltatni szíveskedjenek. — Mátray Gábor, énekiskola-igazgató.
A fenti két szemelvény alapján úgy tűnhet, hogy kevesen támogatták az iskolát, s Mátray igazgatónak hirdetésekben kellett ösztökélnie a bugyellárisok gazdáit, ugyan nyissák már meg azokat a nemes cél érdekében! Valójában sokan adtak jó érzésből a zenei oktatás javára, és ennek szerencsére nyoma is maradt. Az iskola működéséről szóló beszámoló, A' Pest-Budai Hangászegyesület igazgatása alatti nyilvános énekiskola évkönyve több száz nevet sorol fel, Liszt Ferenc például 1840-ben 1244 forintot juttatott nekik.
Érdekesség, hogy a nagyobb adakozókat „örökös részvényeseknek” nevezték, mert feltehetően nekik az iskola irányításában is volt némi szavuk. A könyvecske 64-65. oldalán olvasható, hogy kik tartoztak ebbe a körbe Johanna mellett:
|
|
Anna Maria Wilhelmine van Hasselt-Barth operaénekes (1813-1881) |
Augusz Antal.
Örökös részvényesek alapítványnál fogva.
Batthyány Fülöp herczeg.
Batthyány Lajos gróf.
Gr. Batthyány Lajosné, szül. Zichy grófné.
Gr. Esterházy Lajosné.
Hasselt-Barth Maria asszonyság.
Károlyi István, gróf.
Liszt Ferencz.
Munkácsi püspöki megye.
Nádasdy Paulai Ferencz, gróf, váczi püspök.
Pest városi kereskedői testület.
Sina György, báró.
Tadolini Eugenia assz.
B. Vay Miklósné, szül. Geymüller Katalin báróné.
Vieuxtemps Henrik.
Egészen elképesztő névsor a postamester Liszt-barát fiától a későbbi vértanú miniszterelnökön át a belga hegedűművészig... Ki hinné, hogy a Bartók Béla Konzervatórium elődjének születésénél ezek az emberek bábáskodtak!
A listának máskülönben hárfatörténeti szempontból is jelentősége van. Bizonyítja, hogy Johanna bár Bécsben élt, ám Pesten is szorgalmasan végezte munkáját, amit a kor egy arisztokrata asszonytól akkoriban elvárt. Bizonyítja azt is, hogy Johanna nemcsak rokonságban, de szoros munkakapcsolatban is állt Zichy Antóniával, az 1849-ben kivégzett miniszterelnök feleségével, a század egyik legtekintélyesebb magyar asszonyával. Utóbbi pedig alátámasztja azt a felvetést, hogy Johanna nemcsak szociálisan volt érzékeny, de a nemzeti érzés is erősen hatott rá. A felsorolt magyarok életrajzából egyébként többnyire kiderül, hogy a reformkor ellenzékéhez, illetve Széchenyi István köréhez tartoztak.
Végül még egy érdekesség a könyvből. Mint első éves hallgató, szerepel benne Dunkel Nep. János énektanítvány. Ő néhány év múlva Bécsben Liszt, Karl Czerny és Anton Rubinstejn tanítványa lesz, majd részt vesz az 1848-as bécsi forradalomban, később Johanna mellett zenetanítóskodik és bujkál, még később pedig a Rózsavölgyi és Társa Kiadó társtulajdonosaként tér vissza Magyarországra.
Kicsi a világ!