Bleier Lili hárfás nevével nemigen találkozhatott az olvasó, pontosabban sose. Lexikonokban, visszaemlékezésekben nem szerepel, így eddig még azt sem tudhattuk, hogy kik voltak a szülei, hol végezte az iskoláit, mikor született és hunyt el. Ettől függetlenül több ok is van, amiért érdemes megemlékezni róla. Csodálatosan énekelt és kísérte magát hárfán, a férje pedig országosan ismert, népszerű színész volt. Izgalmas nyomozás és megrendítő történet következik.
 |
| A Zeneakadémia nagyterme, balra egy hárfás a zenekarban (Forrás: Fortepan, Lissák Tivadar) |
Régi iskolai értesítők szerint a múlt század elején több VI. kerületi iskolának is volt Bleier Lili nevű tanulója. A VI. kerületi Szász-féle Nyilvános Elemi Leány- és Fiúiskolának (1906/1907-es és 1907/1908-as tanév), a Felsőerdősor utcai polgári leányiskolának (1909/1910-es tanév), továbbá a Fodor Ernő Okleveles Zenetanár Vezetése Alatt Álló Zeneiskolának (1910 és 1922 közötti tanévek).
Az elemi iskola nem tünteti fel, hogy hányadik évfolyamot végezte náluk Lili, és az sem világos, hogy miért csak két évfolyamot végzett ott. A polgári iskolában az első osztályt végezte, és itt sem tudható, hogy miért csak egy évben szerepel a neve az iskolai értesítőkben. Az adatokból mindenesetre az sejlik ki, hogy az elemi iskolát 1905-ben kezdte meg, mivel a polgáriba csak négy elemi elvégzése után lehetett beiratkozni. Ezek alapján aztán úgy számolható, hogy Lili talán 1899-ben született.
A Fodor-féle zeneiskola Magyarország legnagyobb magánzeneiskolája volt. Akadémiai szintű képzést is folytatott, tehát felnőttek is jártak oda. Öt tanszakán (zongora, hegedű, gordonka, ének és Dalcroze) összesen 992 növendék tanult az 1922/1923-as tanévben.
A zeneiskolának hiányosak az évkönyvei. Az azonban bizonyos, hogy 1910-ben már a harmadik évfolyamra járt Lili. Zongoraszakon tanult, méghozzá egy ideig öccsével, Ernővel együtt. Tanára Sándor Margit volt, majd az utolsó akadémiai években Thoma József. (Aki Thomán István tanítványaként ismert.)
Lili az 1922. évi értesítő szerint Zeneművészeti Főiskolai vizsgára volt kötelezve. Nyilván mint végzős hallgató, de nincs jelölve, hogy ezt megtette volna. Az pedig rejtély, hogy zongoratanulmányait követően hogyan lett belőle hárfás, ki volt vajon a tanára. Mivel mindhárom iskolája magániskola volt, és a Fodor-féle iskolában nem volt hárfaszak, feltételezhető, hogy magánórákat vett valakitől.
A hárfás neve először 1922-ben tűnt fel a lapokban, nem is akárkiével együtt.
Jászai Mari és Bleyer Lili sanzonénekesnő együttes estéje december 10-én ½ 9 órakor a Zeneakadémiában. Jegyek a MÉK Rt. jegyirodájában IV. Váci u. 30. és a Színházi Életnél.
Jászai Mari (1850-1926) minden idők legelismertebb és legkedveltebb színésznői közé tartozik. Nevét tér viseli Újlipótvárosban, a Margithídnál. S egy rangos színházi díj is, melyet évtizedek óta a legkiválóbbaknak osztanak.
 |
| Jászai Mari (Forrás: Wikipédia) |
Lili a találkozásukkor 22-23 éves volt, és nagy megtiszteltetés lehetett neki, hogy Jászaival együtt szerepelhetett, ráadásul rögtön a Zeneakadémia nagytermében. Egy beszámoló szerint Jászai Mari csatlakozva a Petőfi-ünnepséghez, nyolc verset szavalt el a költőtől az est folyamán, „valósággal eksztázisba ejtvén nagyszámú, előkelő közönségét”. Majd „egyszerű, keresetlen, szívből fakadó szavakkal” bemutatta Lilit a közönségnek. A kritikus szerint Lili megérdemelte a kitüntetést, mert
művészi ízléssel énekelt és igen hatásosan kísérte énekét hárfán.
Többek között A virágok c. verset adta elő Lányi Viktor megzenésítésével, a Pallós-Csendes féle Gólyamesét, valamint Dienzl Oszkárnak Levél egy idegenhez c. szerzeményét.
Jászai Marival ezt követőn baráti kapcsolata alakult ki és országos ismertségre tett szert ezáltal. Egy cikk szerint Jászai 1926-ban arra kérte, hogy a halálos ágyánál is hárfázzon neki, mert „úgy akar meghalni, mint Katalin cárnő”. Lili több órát muzsikált, többek közt Tarnay Alajos Őszutóját játszotta, illetve a fentebb már említett A virágokat Petőfitől.
Jászai nemcsak a színpadra vezette fel a félénk Lilit, de a házasságszerzője is volt. Ő mutatta be későbbi férjének Mihályffy Béla színművésznek. Meglehetősen borúsan teszi hozzá ugyanakkor egy lap az erről szóló hírhez, hogy „szépnek indult karrier szakadt a házassággal félbe”, pedig még Hollandiába el akarták szerződtetni a hárfást.
Jászai megemlékezett Liliről a végrendeletében. A kedves használati tárgyait hagyta rá, és ekkor megint sokszor leírták a lapok Lili nevét. Ő pedig 1927-ben többször szerepelt a Zeneakadémián megtartott Jászai-esteken, ahol volt olyan est, hogy a bevezetőt Kosztolányi Dezső tartotta.
1923-1924-ben Tellér Frigyes gordonkaiskolájának hangversenyein szerepelt, méghozzá Dienzl Oszkár (1877-1925) zongoraművésszel. Dienzl a Nyugat köréhez tartozott, így találkozásuk sok szempontból erősen meghatározó lehetett. Dienzl zeneszerzéssel is foglalkozott. Igaz, ekkor már a könnyebb műfajok felé fordult, bohém életet élt mint bárzongorista, majd nem sokra rá önkezével vetett életének szerelmi bánatában.
1926-ban a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület koncertjén Revere Gyula és Szarvas Klári hátfavirtuózokkal játszott együtt. A fiatalon elhunyt Radó Aladár 137. zsoltár bariton szólóra, három hárfa és cselló kíséretével c. művét adták elő.
1926-ban a házaspárnak volt egy egy óra tizenöt perces közös rádióműsora, melyben Környey Paula színésznő, költő és esszéíró is közreműködött. A műsor címe Hárfa, zongora, dalok, versek volt.
Mihályffy Kiss József Tüzek, Edgar Allan Poe Lee Annácska és A holló, Környey Paula Beátrica útja, Krisztussal a hegyen, Szonett a halálról, valamint Ady Endre A Gare de l’Esten, A szivárvány halála és Egy ócska konflisban című verseit szavalta el.
Lili Albert Zabel Legenda és Hasselmanns Spieldosa című művét játszotta el hárfán, valamint Nádor Mihály – Szép Ernő Jégvirág, Kurucz János – Kiss József Ó, miért oly későn..., Tarnay Alajos – Lys Noir (Guttmann Irén) Ősz utója, Lányi Viktor – Petőfi Sándor A virágok és Erőss Béla Köszönet című dalait adta elő hárfázva és énekelve.
Környey Paula Grieg Csillagzápor, Ada Negri Ó, vigy el engem..., Alfred Douglas Az éj kijön a kertből..., Kosztolányi Dezső Most színes tintákról álmodom..., Henry Bataille Esték és Jean Moréas Az álomtündérek című verseit szavalta el.
1927-ben anyák napi műsoron a Ranolder Intézetben szerepelt Sonkoly István hegedűművész, Orosz Júlia operaénekesnő, Weigerth Aladár zongoraművész és a müncheni kamaraopera művészei társaságában.
A húszas évek második felében, mint szinte mindenki más, nehezen kapott munkát. Ezért 1929-ben elszerződött Berlinbe:
A legfrissebb szenzáció Bleyer Lili magyar hárfaművésznő és sanzonénekesnő beérkezése. Bleyer Lili idehaza természetesen szintén nem tudott elhelyezkedni. Évekig kísérletezett, mindenütt hiába. Most kiment Berlinbe és sikerült elérnie, hogy Jusnij meghallgassa. A próba után Jusnij azonnal leszerződtette a Kék madár állandó tagjává. Nem volt szüksége ajánlólevélre.
Jászai egykori barátnőjeként vagy híres ember feleségeként nyilván nem volt szüksége ajánlólevélre. Az írás hangneme így inkább csalódottságot fejez ki amiatt, hogy itthon nem becsülték meg eléggé. 1930 májusában ugyanakkor a Berlini Rádió közvetítette a hangversenyét, és erről a magyar lapok is beszámoltak. Kurucz János, Tarnay Alajos, Dienzl Oszkár és Sass Náci dalait játszotta.
Ugyanezen év júliusában a Magyar Rádióban is szerepelt Némethy Anna énekessel és Polgár Tibor zongorakisérővel. A húszperces hangverseny a következőkből állt: 1. Chaminade: Berceuse (M. Bleyer), 2. Mendelssohn: Elias Weh ihnen (Némethy), 3. Cornelius: Un treue (M. Bleyer), 4. Alessandro Stradella: Arie Pietá Signore (Némethy), 5. Tosti: Ninon (M. Bleyer), 6. Wolff: Weylas Gesang (Némethy), 7. a) Tarnay: Ősz utója; b) Kurucz: Mért oly későn (M. Bleyer), 8. a) Kacsóh: Késő ősz van; b) Kacsóh: Ej, haj gyöngyvirág (Némethy), 9. Orosz népdal (M. Bleyer), 10. Schubert: A posta (Némethy), 11. a) Sas: Mikor eszembe jutsz; b) Dienzl: Liliomszál (M. Bleyer).
Érdekesség, hogy ebben az évben már őt is kiemelték a lapok Szarvas Klári hárfás, vagy a zongorista Horovitz, Prokofjev, Dohnányi Ernő és Fischer Annie mellett mint olyant, akire figyelni kell a hangversenyévadban.
1932-ben a Nyugat Barátok Köre Irodalmi Szalonjának előadásán szerepelt hárfával és énekkel, magyar, francia, olasz és orosz dalokat adott elő. Utána Karinthy Frigyes műfordítói furcsaságokról és fatális sajtóhibákról beszélt. Igazán szórakoztató nap lehetett!
Az utolsó hírek egyike az, hogy 1933-ban Kerpely Jenő később világhírűvé vált csellóművésszel és Győző Amália énekművésszel tartott együttes estet a Zeneakadémián. A lapok ezt írták róla:
A tehetsége a könnyebbzenei műfajok keretei között érvényesül. Hárfával kisért ének, főleg sanzonszámai nemcsak újszerűségükkel leptek meg, hanem finom, árnyalatos, hatásos előadásukkal is. Nagy, igen nagy sikere volt.
Lili pályafutásáról kevés adat maradt fenn. Az biztos, hogy művészi rangra emelte a hárfakísérettel való éneklést, s mindmáig egyedülálló ebben Magyarországon. Nincs senki ugyanis, aki követte volna az elmúlt évtizedekben a sanzon-, magyar és más dalok hárfás előadásában.
Lili 1924 augusztusában kötött házasságot Mihályffy Béla (más írásmód szerint Mihályfi, 1891-1948) színművésszel, Mihályfi Károly, a Nemzeti Színház örökös tagjának fiával. Az erről szóló újsághír még zongoraművésznőnek nevezi Lilit.
Mihályffy hamarosan az egyik legnépszerűbb színházi és filmes színész lett, majd a második világháború idején a Színház- és Filmművészeti Kamara alelnöke és a Magyarországhoz visszacsatolt Kolozsváron színidirektor. Fényes pályájához kiváló képességein kívül az is hozzájárult, hogy iskolatársa volt az 1946-ban kivégzett Imrédy Béla miniszterelnöknek. A háború után legalábbis többek között emiatt a kapcsolata miatt nem igazolta őt a Magyar Színészek Szabad Szakszervezete. Igaz viszont, hogy néhány hónap múlva, 1945 végén a népbíróság mégiscsak felmentette.
Színpadra azonban nem engedték, és egy adat szerint új büntetőeljárást kezdeményeztek ellene 1948-ban. Az eljárás a népbíráskodásról szóló 81/1945. M. E. rendelet alapján indult, ami a háborús és népellenes bűncselekmények üldözését tűzte célul. Vagyis Mihályffy okkal tarthatott attól, hogy súlyos következményekkel járó vizsgálat következik ellene. Talán ez okozta korai halálát, alig 57 évesen hunyt el.
A házaspár a harmincas évek második felében valószínűleg már nem élt együtt. Nincsenek róluk szóló közös társasági hírek. A férj egyik életrajzában sem szerepel Lili, és a budapesti telefonkönyv szerint 1939-ben máshol laktak. A színész a IV. Irányi u. 8. szám alatt, Lili a Damjanich u. 18.-ban testvére, Ernő korábbi lakásában.
Ugyanebben az évben jelent meg a szomorú közlemény Lili haláláról. A férje nincs felsorolva a gyászolók között, és gyermekeket sem említ közlemény.
Özv. Bleier Árminné édesanyja, Bleier Ernő fivére, Bleier Ernőné szül. Herczog Lili sógonője szívükben a legmélyebb fájdalommal tudatják, hogy a legjóságosabb szív megszűnt dobogni.
Mihályfy Béláné szül. Bleier Lili
hófehéren tiszta, nemes lelkét visszahívta az Örökkévaló az ő Világosságába.
Földi maradványait november 12-én, vasárnap d. e. ¾ 12-kor helyezzük el a rákoskeresztúri temetőben hőn szeretett édesapja nyugvóhelye mellé.
Részvétlátogatások mellőzését nagyon kérjük.
Nem tudni, hogy Lili származása, férje politikai nézetei vagy más ok miatt alakult így kettőjük rövid élete. Kár találgatni. Az viszont örvendetes, hogy nyolcvan évvel a halála után végre szó esett itt róla, és emléket tudtunk állítani az eddigi egyetlen művészi szintre jutott, magyar hárfás énekesnek.
 |
| Az 1939-es gyászjelentés |
Szokás szerint a Wikipédiára is elkészítettük Lili életrajzát. Szerencsére egy ügyes ottani szerkesztő utánanézett néhány fontos adatnak. Ezek szerint Lili a Terézvárosban született 1899. május 26-án, és Erzsébetvárosban hunyt el 1939. november 9-én. Mindössze negyven évet élt. Édesapja Bleier Ármin kereskedő, édesanyja Fleischmann Irén volt. Férjétől 1927-ben vált el, házasságuk tehát három éven át állt fenn. A Kozma utcai izraelita temető 30B parcella, 3. sor, 34. sírhelyén nyugszik.