Würtzler Arisztid édesapja, id. Würtzler Béla nagyhírű zenész volt. Az alábbi írás neki állít emléket, különös tekintettel arra a tényre, hogy a magyar zenetörténet nem szentel figyelmet neki. Pedig zenét szerzett, dalköröket és szimfonikus zenekarokat vezetett, hegedűn játszott és tanított. Mindezt úgy, hogy közben az evangélikus egyházban, a Ganz-gyár igazgatóságában és sportklubbokban vezető tisztségeket töltött be.
Az írás a Wacław Felczak Alapítvány ösztöndíja alapján készült. Köszönjük a támogatást az Alapítványnak!
Würtzler Arisztid hárfás édesapja, id. Würtzler Béla 1888-ban született Budapesten evangélikus családba. Mind az üzleti, mind a zenei pályán magasra jutott, és különféle vallási, zenei és sportegyesületek vezetőségében dolgozott. Az alábbi lista pályafutásának fontos állomásait mutatja be újságcikkek, híradások alapján. A hivatkozások az ADT adatbázisra mutatnak.
1888
Megszületik. Apja, Würtzler Béla fűszer-, bor- és déligyümölcs kereskedő. A család a Deák téri evangélikus templom és iskola mellett telepszik le, a Sütő utcában. [
Budapesti Czim- és Lakjegyzék. 4. rész. Ipar és kereskedelmi czímjegyzék. 1882 (2. évfolyam) 230. o.]
1894-1897
Elemi iskolai tanulmányait végzi a Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Magyar és Német Egyházkerület nép- és polgári iskolájában. (Az iskola 1896. évi értesítője elveszett.) [
Iskolai értesítők, Budapest - Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1894, 46. o.]
1898-1904
Gimnáziumi tanulmányait végzi Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban. Az első évet ismétli, és csupán öt osztályt végez el. Az 1901/1902-es tanévben tandíjmentes, mivel édesapja 1902-ben meghal. (1898-1901 között Würzler alakban írják a nevét az értesítők, az azutániak Würtzlernek. A gimnázium a Sütő utcából a Városligeti fasorba, új épületbe költözik. Ez lesz a híres „fasori gimnázium”. Fokozatosan adják át, nem tudni, hogy járt-e ebbe az épületbe tanulóként. Napjainkban az iskolával szemben található a lengyel nagykövetség palotája.) [
Iskolai értesítők, Budapest - Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1898.]
A gimnázium V. és VI. osztályának tartott tornavizsgán mint V. osztályú tanuló elnyeri a Nemzeti Torna Egylet babérkoszorúját távolugrásban. Eredménye 5 m 45 cm. [
Az Újság, 1904. június 11. (2. évfolyam, 161. szám), 15. o.]
1904-1906
A Magyar Zeneiskola hallgatója esti tagozaton. A hegedű tanszakot végzi, tanára Janetschek István. Korábbi zenei tanulmányait, ha voltak ilyenek, valószínűleg mint magánhallgató folytatta. (Az 1885-ben alapított, a VI. kerület Erzsébet körút 27. I. em. 3. szám alatt működő iskolát Schnöller Lajos igazgató és Lung György elnök irányította, közel 120 hallgatója volt. Az esti tanítást felnőtteknek tartották este 7 óra után.) [
Iskolai értesítők, Budapest - Magyar Zeneiskola, Budapest, 1904, 20. o.]
Elhagyva a gimnáziumot, a hároméves VI. kerületi Felső Kereskedelmi Iskolában kezd tanulni. Hároméves tanulmányait 1906-ban fejezi be. [
Iskolai értesítők, Budapest - VI. ker. községi felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1904. 30. o.]
1906
A VII. kerületi polgári kaszinóban hangversenyen szerepel. A kritika „érzésteljesnek” nevezi a hegedűjátékát. [
Mulatságok. Pesti Hírlap. 1906. december 12. (28. évfolyam, 332. szám), 11.]
1907
Tisztviselői pályafutása elindul a Ganz-gyárban. Egész életében e cég alkalmazásában áll. (Talán Hackl N. Lajos, a „Ganz“-dalkör karmestere és a „Zenevilág“ szerkesztője ajánlotta be ide, aki karéneket tanított a zeneiskolájában.) [
Nemzeti Újság, 1932. november 4. (14. évfolyam, 247. szám), 10. o.]
1908
Az Egyetértés Társaság évadnyitó estéjén hegedűsként szerepel. Közreműködik Tarján Ödön (szavalat), Paschka Lajos és Herein Imre (zongora), Vajda Elza (ének), valamint Kertész István (humoros előadás). [
Budapesti Hírlap, 1908. november 10. (28. évfolyam, 269. szám), 19. o. ]
1909
Arany János Tetemrehívás című balladájából írt zenekölteményét előadják a Budai Vigadóban. Mindössze 21 éves. A szopránszólót Harsányi Irén énekli nagyzenekari kísérettel. A koncertet a Ganzgyári Zenekar és Vigalmi Bizottság rendezi. Újsághírek az év folyamán mint tanárt és a Ganz-gyár tisztviselői karának a tagját említik. [
Magyarország - Reggeli Magyarország, 1909. február 14. (16. évfolyam, 38. szám), 19. o. ]
1911
Vezetésével a Ganz-gyári szimfonikus zenekar előadja Reissiger Felsenmühle c. operanyitányát a polgári lövölde dísztermében tartott búcsúesten. Az Újsághír mérnökként szól róla. [
Pesti Hírlap, 1911. április 26. (33. évfolyam, 98. szám), 35. o. ]
Szerepel a Krisztinavárosi Kaszinó művészestén és táncvigalmán. Közreműködik Hock János országgyűlési képviselő felolvasással, Iványi Elza operaénekesnő, Róna Zsigmond dr., Harnstein József fuvolaművész és Seidl Lászlóné. [
Budapesti Hírlap, 1911. február 7. (31. évfolyam, 32. szám), 13. o. ]
1912
A Budapesti Polgári Lövészegyesület hangversennyel egybekötött bálján hegedűsként szerepel. Bendes Pállal, Szentgyörgyi Lajossal és Röper Alajossal Dancla, Haydn és Söchting egy-egy hegedűnégyesét adják elő, a kritika szerint „briliáns összjátékban”. A hangverseny másik részében kamarazenekara Beethoven és Nicolai egy-egy művét játssza a vezetésével. Tagok: Földes Illy (szoprán), Havasi-Pál (bariton), Bretter Giacomo (basszus), Rendes Pál, Szentgyörgyi Lajos, Reich Andor és Röper Alajos (hegedűsök), Reich Kamilla (zongora). [
Az Újság, 1912. december 12. (10. évfolyam, 294. szám), 20. o. ]
1913
Franciaországban elnyeri a Chevalier principale de la Musique zeneszerzői díjat. [
Az Újság, 1920. augusztus 12. (18. évfolyam, 191. szám), 3. o. ]
1914
Szerzői estet rendez a Lloyd termében. A műsor első részében Alba Nevis, Hargitai Tihamér, Endrődi Sándor, Erdős René, Berkes Róbert, Acél Pál verseire komponált dalait Pillinger Elza hangverseny-énekesnő és Rónay Ödön dalénekes mutatta be. Az est második részében Paganini a-dúr szonátáját, majd Sgambati és Hubay műveit adja elő hegedűn. A beszámoló szerint briliáns játékával őszinte, megérdemelt sikert aratott. [
Budapesti Hírlap, 1914. március 4. (34. évfolyam, 54. szám), 15. o. ]
Részt vesz a „33” Football Club nyári estélyének hangversenyén. Saját szerzeményeit játssza. Zongorán kiséri Würtzler Magda, Piskó Sárika tízéves leányka énekel és táncol hozzá. [
Az Újság, 1914. június 28. (12. évfolyam, 150. szám), 20. o. ]
1915
Jótékonysági koncerten szerepel a „Beteg Katonák Hospiciuma” rendezvényén Rónay Ödön énekessel és Würtzler Magda zongoristával a Kereskedő Ifjak Társulata éttermében. Általa megzenésített dalokat adnak elő. [
Világ, 1915. február 9. (6. évfolyam, 40. szám), 10. o. ]
1916
A Budapesti Polgári Lövészegylet szervezésében jótékonysági koncerten szerepel lábadozó katonák számára Venczell Béla, Komlóssy Emma, Wenser Margit, Hadzsy Lázár, Wilhelmus Henrik, Kökény Ilona és Huszár Károly társaságában. [
Pesti Napló, 1916. április 8. (67. évfolyam, 99. szám), 11. o. ]
Szerepel az Operaház rendezte „Beteg katonák hospiciuma” jótékonysági hangversenyen a Molnár utcai hadikórházban. A beszámoló megemlíti, hogy a „kórház betegállományában levő Würtzler Béla hegedűművész Paganini, Schumann és saját szerzeményű művével örvendeztette meg bajtársait és a megjelent hallgatóságot”. (A sebesülése vagy betegsége természete nem derül ki a beszámolóból.) [
Világ, 1916. november 18. (7. évfolyam, 321. szám), 13. o. ]
A karácsonyi ajándékosztás alkalmával köszönőbeszédet mond mint egyéves önkéntes szakaszvezető az orvosi és ápolói karnak. [
Budapesti Hírlap, 1916. december 26. (36. évfolyam, 358. szám), 8. o. ]
1917
Karinthy Frigyessel és másokkal együtt szerepel a Pécsi Nemzeti Színházban a 6-os hadiárvák megsegítésére. [
Dunántúl, 1917. október 11. (7. évfolyam, 232. szám), 4. o. ]
1918
Jótékonycélú művészesten szerepel a züllés aljáról megmentett árvagyermekek menedékháza javára a budai Katholikus Kör dísztermében. Közreműködik Arányi Vilmos dr., Würtzler Béla, Kalmárné Meiszner Alice, Heine Anna, Singer Károly, Ünnössy Ilonka, Szabó Botta, Schader Vilma, Würtzler Magda, Szőnyi Géza dr. és Németh Lajos. [
Budapest, 1918. április 4. (42. évfolyam, 80. szám), 6. o. ]
1919
Többszöri előléptetés után a budapesti 1. magyar népfölkelő parancsnokság nyilvántartásában álló népfölkelő hadnagyként említik. [
Honvédségi Közlöny Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1919. augusztus 30. (46. évfolyam, 67. szám), 1215. o. ]
Eljegyzi a szegedi Adler Esztert. Zeneakadémiai magántanárként említik. [
Szegedi Friss Újság. 1919. december 21. (20. évfolyam, 288. szám), 3. o. ]
1920
Németországban megnyeri a Norddeutsche Musikgesellschaft zeneszerzői díját Werwolf című szerzeményével.[
Az Újság, 1920. augusztus 12. (18. évfolyam, 191. szám), 3. o.]
1922
A »Szepesi Egyesület Budapesten« által, a szepesi egyetemi hallgatók javára megrendezett estélyen az Esterházypalota márványtermében szerepel. Közreműködik: V. Babits Vilma, Grill Lola, Würtzler Magda, Farkas Imre, Szántó Dezső dr. [
Magyarság, 1922. február12. (3. évfolyam, 35. szám), 13. o. ]
1923
Tanítványai hangversenyt rendeznek. A fiatal növendékek közül Gömör Kornélt és Würtzler Magdát emeli ki név szerint a kritika. [
Budapesti Hírlap, 1923. március 22. (43. évfolyam, 66. szám), 5. o. ]
1924
Választmányi tagként említik a „33” FC Clubnál. [
Sporthírlap, 1924. január 21. (15. évfolyam, 9. szám), 3. o. ]
A Deák téri evangélikus iskola dísztermében zenekar- és vegyeskar-kísérettel, énekszólamokkal előadják Kiss József általa megzenésített költeményét, a „Rab asszony“-t. A szoprán szólamot Würtzler Magda énekli. [
Magyarország - Reggeli Magyarország, 1923. március 27. (30. évfolyam, 70. szám), 9. o. ]
1925
A „33” Football Club szilveszteri estéjén eljátssza Paganini egy koncert darabját és saját szerzeményeit. Würtler Magda elénekli az általa megzenésített Ady-dalt (Új vizeken járok), Szórád Ferenc operaénekes pedig egy másik dalát. [
Sporthírlap, 1925. január 4. (16. évfolyam, 2. szám), 6. o. ]
1926
A Pannonia SK elnökévé választják. [
Sporthírlap, 1926. március 16. (17. évfolyam, 43. szám), 6. o. ]
1931
Szerzői estet tart a Budai Vigadóban „gazdag műsorral és szép sikerrel”. Közreműködik Goda Gizella, Szórád Ferenc, Würzler Magda, Környey Béla és a vegyeskar. [
Magyar Hirlap, 1931. február 11. (41. évfolyam, 33. szám), 8. o. ]
A nehéz gazdasági helyzetben lévő Budai Dalkör tiszteletbeli elnökének választják Grillmäyer Endrével együtt. [
Munkások dal- és zeneközlönye, 1931. július 1. (7. évfolyam, 7. szám), 74. o. ]
A „33” Football Club alelnökeként említik. [
Nemzeti Sport, 1931. február 17. (23. évfolyam, 31. szám), 8. o. ]
1932
A Ganz-gyárak titkáraként említik. [
Sporthírlap, 1932. november 5. (23. évfolyam, 89. szám), 5. o. ]
1935
Szerzői és hegedűestet ad a Budai Vigadóban. Dalait Déry Margit és Laurisin Lajos operaénekesek tolmácsolják. Virtuóz előadással E. C. Lipinski hegedűversenyét játssza. Kiss József „Hadasszony” című versére írt zenekölteményét a Ganz-gyári Dal- és Zeneegyesület, a Szent Imre-kórus énekeseiből alakult vegyeskar és zenekar adja elő. Kazatsayné Lázár Jolán elszavalja a „Rabasszony”-t. A zongorakíséretet Würtzler Magda látja el. [
Budapesti Hírlap, 1935. március 20. (55. évfolyam, 65. szám), 13. o. ]
Megjelenik a fényképe egy újságban. A képaláírás szerint művésztanár, a Ganz és Társa Rt. főtitkára, az ágostai hitvallású evangélikus missziós egyház megválasztott új egyházfelügyelője. [
Pesti Napló, 1935. június 18. (86. évfolyam, 137. szám), 11. o.]
A világhírű Ganz-gyár legrégibb és legpatinásabb kultúrintézményének, az 1871-ben Mechwart András alapította Ganz-gyári Dal- és Zeneegyesület művészeti igazgatójának választják. [
A magyar muzsika könyve. Budapest, 1936. 305. és 519. o. ]
1936
A Budai Dalkör fennállásának 20. évfordulóján tartott hangversenyen ünnepi beszédet mond. A kar több más mellett elénekli az Új vizeken járok című Ady versre írt művét. [
Munkások dal- és zeneközlönye, 1936. március 1. (14. évfolyam, 3. szám), 21. o. ]
Nagyszabású koncertet szervez a megalakult Ganz szimfonikus zenekar művészeti igazgatójaként a Ganz-gyár Kőbányai úti telepén. Közel 3000 hallgató előtt a gyár nagy géptermében játszanak különféle gépek között. Az előadást a Magyar Credo vezeti fel, majd Flotom Márta című operájának nyitánya, Schubert h-moll szimfóniája, Strauss Duna-keringője, valamint Kodály és Würzler művei hangzanak el. [
Budapesti Hírlap, 1936. május 15. (56. évfolyam, 112. szám), 11. o. ]
Fiai, Béla és Arisztid a pestszenterzsébeti Állami Kossuth Lajos Gimnázium tanulói IV., illetve II. osztályban. [
Iskolai értesítők, Pestszenterzsébet - Állami Kossuth Lajos gimnázium, Pestszenterzsébet, 1936., 58. és 62. o. ]
1937
A Ganz-gyári Tisztviselők Takarék- és Hitelszövetkezete igazgatósági tagja. [
Központi Értesítő, 1937. március 11. (62. évfolyam, 10. szám), 198-199. o. ]
A helvéciai protestáns egyesület vallásos estjén hegedűkettőst játszik Mikus Tiborral. [
Üzenet, 1937. november 1. (2. évfolyam, 11. szám), 7. o. ]
1941
Szeptember 10-14. között a Ganz-gyár főtitkáraként részt vesz Balatonöszödön, a kereskedelem- és iparügyi minisztérium üdülőjében a Gyáripari Szabadidő Szervezet értekezletén. A karének szerepéről beszél a közösségi életre való nevelésben. [
Szabadidő -értekezlet Balatonöszödön. Új-Somogy, 1941. szeptember 17. (23. évfolyam, 212. szám), 2. o. ]
1942
Fiai gazdasági iskolákban tanulnak. Ifj. Würtzler Béla vasúti és hajózási díjszabási, továbbá vámügyi gyakorlati tanfolyamon vizsgát tesz jeles-jeles eredménnyel. Würtzler Arisztid a felső mezőgazdasági iskola III. osztályát végzi ismétlőként. [
Iskolai értesítők, Budapest - Budapesti Kereskedelmi Akadémia, Budapest, 1942. 18. o. és
Iskolai értesítők, Budapest - Községi Felső Mezőgazdasági Iskola, Budapest, 1942. o. 13. o.
A Ganz-gyári Torna Egyesület alelnökeként említik. Elnök báró Mansberg Arvéd dr., társelnökök: Deér Ödön, Doór Mihály, további alelnökök: Hammersberg Viktor, Mendelényi Miklós, Szabó Gyula dr. és Szüllő Árpád. [
Pluhár István (szerk.): Az Országos Sportközpont kebelében működő magyarországi sportegyesületek története. II. rész. A sportegyesületek története. Budapest, 1942. 4. o. ]
1943
A Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Waggon és Hajógyár Részvénytársaság cégvezetője. Ügyvezető igazgató Nagy Elemér, további cégvezetők Graf Viktor, Hornung Andor, Lőcs Gyula, Molnár János. [
Központi Értesítő, 1943. szeptember 2. (68. évfolyam, 2. félév, 35. szám), 1356. o. ]
1949
Csöpike címmel rövid írást ad be a Magyar Vadász „Felejthetetlen pillanat” című pályázatára, ami a lapban megjelenik. Az írás egy őzről szól, amelyet gida korában, törött lábbal talált. [
Magyar Vadász, 1949. május 20. (2. évfolyam, 10. szám), 8. o. ]
1960
A vadászati újság levelezőrovatában a szerkesztők megválaszolják néhány kérdését vadászati könyvekkel kapcsolatban. [
Nimród, Magyar Vadász, 1960. április (13. évfolyam, 4. szám), 18. o. ]
1970
Visszaemlékezők szerint ebben az évben hunyt el. (Rossz adat, valójában 1888-ban született és 1960-ban hunyt el.)
