 |
| Fotó: facebook/BoldogSalkahaziSara |
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) adatbázisában található egy régi-régi reklámocska, rajta pedig a felirat: hárfakoncert. Vajon ki lehetett az a művész, aki akkor ott szerepelt?
A mindössze 6 x 9 cm-es digitalizált régiség szerint 1929. december 16-án délután 5 órakor a budapesti Pesti Vigadóban vásárral egybekötött jótékony célú hangversenyt rendeztek. A házigazda a Testvérszövetség volt és a jegyek értékesítésében a Tábor Papírkereskedés segédkezett, akik a IV., Veres Pálné utca 3. alatt működtek. 1950, Nagy-Budapest létrejötte előtt a mai belváros volt a IV. kerület volt. Ez tehát az a Veres Pálné utca, ami ma az V. kerületben található.
|
| Fotó: MaNDA |
A plakáton hirdetett esemény a Karácsonyi Beszélő Mintavására címet viselte. Azt azonban nem jelezték, hogy a hárfakoncerten ki fog szerepelni. Sajnos a korbeli lapokban nem esett szó a rendezvényről, így szinte lehetetlen megmondani, hogy ki lehetett ő. Tippelni persze lehet, ehhez azonban először magát a Testvérszövetséget és a papírkereskedést kell megismernünk.
A papírkereskedés a Keresztény Női Tábor nevű szervezet cége volt. Egy 1930-as években készült újságcikk szerint két testvér dolgozott benne, és a tényleges kereskedelmi tevékenységen felül rendszeresen szervezett programokat, díjakat adományozott stb. A cég legalapvetőbb rendeltetése az volt, hogy megteremtse a Katolikus Női Párt működésének anyagi alapjait.
Mindezek a tevékenységek az 1923-ban alakult (és napjainkban újra nyíltan működő) Szociális Testvérek Társasága keretében zajlottak. Ez a programjában lefektette, hogy elsősorban nem karitatív és szociális szervezet kíván lenni, hanem a közéleti reformokért akar dolgozni, és a törvényhozásban érvényesíteni kívánja a keresztény erkölcsöket és szellemet. Hamarosan országos szervezetté, testvérszövetséggé nőtte ki magát, mely 25 városban működött 170 testvér munkájával bencés szellemben.
A Társaság vezetői többek közt a később vértanúságot szenvedett Boldog Salkaházi Sára (1899-1944) és Slachta Margit (1884-1974) volt. Működése elismertségét az jelzi igazán, hogy idővel a lengyeles nevet viselő Slachta („nemes”-t jelent) az első magyar női országgyűlési képviselő lett. Nagy álmuk a Citadellán építendő templom volt, ez azonban nem valósult meg, s máig egy elnyomó hatalom erődje áll a hegy tetején.
A Társaságnak számos hasonló rendezvénye volt a két világháború között. Ha a fentiről nem is találni újságcikket, de másokról igen. Ezekből pedig kiderül, hogy az 1920-as években többször is szerepelt náluk Seregélyi Irma hárfás. Anélkül, hogy mástól elorozni kívánnánk a dicsőséget, alappal tételezhető fel, hogy ezen a délután is ő játszott a Vigadóban. Sajnos a személyéről nem tudni sokat, nem sokra rá el is tűnt a lapokból a neve. Talán családot alapított. Rajta kívül jó pár név szóba jöhetne egyébként. Pl. az egykori Tournié-tanítvány, Gémes Irén, vagy Bella Lujza, illetve Payr Róbert, akiknek sajnos nagyon megkopott az emlékezete. Meg persze Mosshammer Ottó, sokak tanítómestere.
Akárhogy is, a Szociális Testvérek Társasága jó ügyért dolgozott, és jó tudni, hogy hárfás is volt köztük.