HarpFlash – Interview with Florence Sitruk in Krakow, Poland 2019

We made this interview with French-German harpist and harp teacher Florence Sitruk on a beautiful autumn day in Krakow. Ms Sitruk is a professor in Bloomington at Jacobs School of Music and a guest professor at the Academy of Music in Krakow.

Adalékok Würtzler Magda életútjához

Würtzler Magda zongorista és énekes a kutatásaink szerint id. Würtzler Béla húga, Würtzler Arisztid hárfás nagynénje lehetett. Ahogy a lenti adatok mutatják, gyakran szerepelt bátyjával együtt. Egy időben a felesége volt Szórád Ferenc operaénekesnek, akit 1945-ben népellenes büntettek miatt súlyos szabadságvesztésre ítéltek. Azt nem tudni, hogy ekkor elváltak voltak, vagy Magda már nem élt, de Szórád 1941-ben újraházasodott. Magda története mindenesetre nagyban hasonlít Bleier Lili hárfás szomorú történetéhez.

A kutatás a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával történt. Köszönjük a támogatást!

1899

Megszületik. Feltehetően Würtzler Béla kereskedő lánya, id. Würtzler Béla hegedűs 11 évvel fiatalabb húga.

1906

A Budapest Deák téri ágostai hitvallású evangélikus Testvéregyházak nép- és polgári iskolájának második osztályos tanulója. (Feltehetően itt végezte az első osztályt is, de az 1905-ös évkönyv elveszett. Az 1906 utáni évkönyvekben nem található meg a neve.) [Iskolai értesítők, Budapest - Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1906., 39. o. ]

1910-1913

Szerepel a katolikus iskola 1910. március 15-i ünnepségén. Behr: Tavasz reggelén, és Boccherini: Menuette 6 kézre című darabokat játssza társaival. A későbbi években szaval és jelenetekben szerepel is. [Iskolai értesítők, Budapest - Depaul Szent Vince Szent Teréz Intézet Kisdedóvója, Elemi és Polgári Iskolája, Budapest, 1910., 10. o. ]

1914

Részt vesz a „33” Football Club nyári estélyének hangversenyén. Zongorán kiséri Würtzler Bélát, aki hegedűn saját szerzeményeit játssza. Piskó Sárika tízéves leányka énekel és táncol hozzá. [Az Újság, 1914. június 28. (12. évfolyam, 150. szám), 20. o. ]

1914-1917

A Nemzeti Zenede második osztályos tanulója Kalár Károly osztályában jeles eredménnyel. 1917-ben, az V. osztályban tanára Weisz Margit. Harminc órát mulaszt, zongoravizsgát nem tesz. Zenediktálásból jeles az eredménye. [Iskolai értesítők, Budapest - József Főherczeg Fővédnöksége Alatt Álló Nemzeti Zenede, Budapest, 1914., 20. o. ]

1915

Jótékonysági koncerten szerepel a „Beteg Katonák Hospiciuma” rendezvényén Rónay Ödön énekessel és Würtzler Béla hegedűssel a Kereskedő Ifjak Társulata éttermében. Béla megzenésített dalait adják elő. [Világ, 1915. február 9. (6. évfolyam, 40. szám), 10. o. ]

Jótékonysági koncerten szerepel a „Beteg Katonák Hospiciuma” rendezvényén. Rónay Ödön beteg katona énekét kiséri zongorán. [Világ, 1915. október 29. (6. évfolyam, 301. szám), 10. o. ]

1916

Zongorakisérőként szerepel az Operaház rendezte „Beteg katonák hospiciuma” jótékonysági hangversenyén a Molnár utcai hadikórházban. Würtzler Béla hegedűművész mint beteg katona vesz részt. [Világ, 1916. november 18. (7. évfolyam, 321. szám), 13. o. ]

1918

Jótékonycélú művészesten szerepel a züllés aljáról megmentett árvagyermekek menedékháza javára a budai Katholikus Kör dísztermében. Közreműködik Arányi Vilmos dr., Würtzler Béla, Kalmárné Meiszner Alice, Heine Anna, Singer Károly, Ünnössy Ilonka, Szabó Botta, Schader Vilma, Würtzler Béla, Szőnyi Géza dr. és Németh Lajos. [Budapest, 1918. április 4. (42. évfolyam, 80. szám), 6. o. ]

1922

A »Szepesi Egyesület Budapesten« által, a szepesi egyetemi hallgatók javára megrendezett estélyen az Esterházypalota márványtermében szerepel. Közreműködik: V. Babits Vilma, Grill Lola, Würtzler Béla, Farkas Imre, Szántó Dezső dr. [Magyarság, 1922. február12. (3. évfolyam, 35. szám), 13. o. ]

1923

Würtzler Béla tanítványaként hangversenyen lép fel. A kritika Gömör Kornélt és őt emeli ki név szerinti dicsérettel. [Budapesti Hírlap, 1923. március 22. (43. évfolyam, 66. szám), 5. o. ]

1924

A szoprán szólamot énekli a Deák téri evangélikus iskola dísztermében megrendezett koncerten. Zenekar- és vegyeskar-kísérettel, énekszólamokkal Kiss József megzenésített költeményét, a „Rab asszony“-t adják elő. A zenét Würtzler Béla írta. [Magyarország - Reggeli Magyarország, 1923. március 27. (30. évfolyam, 70. szám), 9. o. ]

Rákosi Szidi színiiskolájának vizsgaelőadásán női főszerepet játszik a Leányvásár című operett második felvonásában. A kritika szerint bizonytalanul mozog a színpadon, de szépen énekel. A férfi főszerepet Szórád Ferenc játszotta. Az előadást a Király Színházban tartották. A rendező Farkas Ferenc volt. (Szórádról mint teljesen kész, ügyes, tehetséges színészről kiemelték, hogy „nemcsak játékával, de énekével is, vizsgaelőadásokon szokatlanul jó alakítást produkált”.) [Friss Újság, 1924. május 11. (29. évfolyam, 89. szám), 6. o.]

1925

Részt vesz az I. ker. Werbőczy reálgimnázium növendékei és volt tanulói számára megrendezett táncestélyen a Budai Vigadóban. (Az iskola értesítő könyvei elvesztek, nem tudni, mikor volt itt tanuló.) [Magyarság, 1925. február 18. (6. évfolyam, 39. szám), 10. o. ]

Végbizonyítványt szerez ének tanszakon a III. kerületi Zene-conservatoriumban. Az értesítő szerint koncerténekesnőként működik. [Iskolai értesítők, Budapest - III. kerületi Zene-conservatorium, Budapest, 1925., 6. és 10. o. ]

Szórád Ferenc

1927

Magyar művészestélyen szerepel férjével, Szórád Ferenccel Alsó-Gödön, az evangélikus templomalap javára. Szerepelt még: Horch Viktória, Sommer Gyula ev. lelkész, Meszlényi Tibor. [Pesti Hírlap, 1927. február 11. (49. évfolyam, 33. szám), 10. o. ]

1928

Fellép a budapesti nyomdatulajdonosok családi estéjén. Az újság szerint a műsor kiemelkedő száma volt. [Budapesti Hírlap, 1928. február 28. (48. évfolyam, 48. szám), 11. o. ]

1929

Fellép Révész Béla matinéján zongorakisérőként. Az előadáson férje, Szórád Ferenc is szerepel. [Szegedi Friss Ujság, 1929. január 15. (30. évfolyam, 13. szám), 4. o. ]

1930

Zongorán kísérte férjét, Szórád Ferencet a szegedi Fészek Klubban tartott négynapos matiné első napján. Elhangzott a Turandot egy áriája, valamint a Farsangi lakodalomból a Diák dala. A négynapos rendezvényt négyezer ember élvezte. [Hétfői Rendkívüli Újság, 1930. október 10. (12. évfolyam, 41. szám), 3. o. ]

1931

Részt vesz Würtzler Béla szerzői estjén a Budai Vigadóban. Közreműködik még Goda Gizella, Szórád Ferenc, Környey Béla és a vegyeskar. [Magyar Hirlap, 1931. február 11. (41. évfolyam, 33. szám), 8. o. ]

Részt vesz Szegeden az Egyetemi Luther-Szövetség kultúrestélyén. Kutas Kálmán lelkész a költeményeiből olvas fel, közreműködik még Körffy Endre és Bele Ferenc dr. városi zeneiskolai tanárok, Kertészné Kain Kató és Szórád Ferenc operaénekes. [Evangélikusok lapja, 1931. március 15. (17. évfolyam, 11. szám), 87. o. ]
1932

Megjelenik Szórád Ferenc fotója egy lapban. [Képes Hét, 1932. április 17. (5. évfolyam, a Prágai Magyar Hírlap január-decemberi melléklete) ]

1933

Szerepel a Mária Dorottya-Nőegylet vallásos estjén, melyet a budai evangélikus elemi iskola termében rendeztek. Közreműködött Würtzler Béla (hegedű), a Sztojanovits-trió (Kresz Károlyné, Sztojanovits Edit és B. Sztojanovits Adrienne). [Pesti Hírlap, 1933. január 11. (55. évfolyam, 8. szám), 7. o. ]

1935

Zongorakisérőként közreműködik Würtzler Béla szerzői és hegedűestjén a Budai Vigadóban. A dalokat Déry Margit és Laurisin Lajos operaénekesek tolmácsolják. Béla virtuóz előadással E. C. Lipinski hegedűversenyét játssza, majd Kiss József „Hadasszony” című versére írt zenekölteményét a Ganz-gyári Dal- és Zeneegyesület, a Szent Imre-kórus énekeseiből alakult vegyeskar és zenekar előadja. Kazatsayné Lázár Jolán elszavalja a „Rabasszony”-t. [Budapesti Hírlap, 1935. március 20. (55. évfolyam, 65. szám), 13. o. ]

Férjéről szócikket közöl egy lexikon: „Szórád Ferenc (nemes), tenorénekművész, sz. 1896. jún. 15-én, Óteleken, Torontál m. — Nagybecskereken tett érettségit, majd banktisztviselő volt. A világháborúban bevonult. (Lásd: Világháború címszót.) A szerb megszállás idején a budapesti Magy. Ált. Hitelbank tisztviselője lett. Ezidőben Rákosi Szidi növendéke volt, majd fellép a Blaha Lujza Színházban, onnan átszerződik a Király Színházhoz. Miután tovább akarta képezni szépen csengő hangját, sikerült a Nemzeti Zenede III. éves tanfolyamára felvétetnie magát. 1926-ban vizsgázott az Operaházban, amikor ösztöndíjas tagnak szerződtették az intézethez. — Innen Szegedre kapott szerződést. Főbb szerepei: Troubadour-ban: Manrico, a Tosca-ban: Cavaradossi (először 1927. II. 18.) — Hunyadi Lászlóban: címszerep, továbbá: Radames (Aida), Don José (Carmen), Herceg (Rigoletto), Pinkerton (Pillangó kisaszszony), Turiddu (Paraszbecsület) stb.” [Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 4., 318. o. ]

1936

Részt vesz a Turáni Társaság fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából megrendezett néprokonsági hangversenyen. A koncertet a Turáni Társaság a főváros Népművelési Bizottságával együttesen rendezi a Zeneművészeti Főiskola dísztermében. Közreműködők: Ganz-dalárda, Primusz István, Vaszyné Kovács Ilonka, Vaszy Viktor, Milan Tamm, Ketényi Kálmán, Boneva Dorsza, Fatijia Djewili, Döseh Zoltán, Nemes János, Koncz Ferenc és az énekkar. [Pesti Napló, 1936. december 12. (87. évfolyam, 284. szám), 13. o. ]

1941

Újsághír szerint Szórád Ferenc m. kir. hadüzemi szem. parancsnok (Sajószentpéter) és Poroszlay Lili Pálma (Debrecen, Hunyadi utca 3.) házasságot kötött. [Debreczeni Ujság, 1941. június 12. (45. évfolyam, 132. szám), 7. o.]

1945

Férjét, Szórád Ferenc operaénekest, a szegedi színház volt tagját előállítják a debreceni rendőrségre. Gyanú szerint a pallagi női kiképzőszázad századosi rangban parancsnoka Sajószentpéteren, egy munkásszázad parancsnokaként népellenes cselekedeteket hajtott végre. [Délmagyarország, 1945. május 13. (2. évfolyam, 106. szám), 2. o. ]

Tizenkét évi fegyházra ítélik Szórád Ferenc sajószentpéteri hadiüzem parancsnokot népellenes bűntett miatt. (A közönség, amely tárgyalás közben élénken tüntetett egyes mentőtanúk és a védő kijelentései ellen, lelkes éljenzéssel fogadta a Népbíróság ítéletét.) [Szabad Magyarország, 1945. augusztus 1. (2. évfolyam, 171. szám), 2. o. ]

2000

Dalos László színházi hírlapíró, műfordító egykori jótevőjeként említi. [Operaélet, 2000. május 1. (9. évfolyam, 3. szám), 8. o. ]

2002

Dalos László említi, hogy 1940-ben Zebegényi nyaraláskor opera lemezeket kölcsönzött neki. [Operaélet, 2002 (11. évfolyam, 5. szám), 16. o. ]

2006

Dalos László templomi-vallásos megemlékezésben említi. [Új Ember, 2006. december 24. (61. évfolyam, 52-53. (3045-3046.) szám, 8. o.]