Az alábbi írásban Lubik Hédy hárfaművészt mutatjuk be lexikon-szerűen, akivel nem régiben közöltünk egy hosszabb interjút. Szokás szerint így foglaljuk össze a legfontosabb életrajzi adatait, és a Wikipédián is közzétesszük.
Lubik Hédy Budapesten született 1934. június 20-án. Neves zenész családba született, trombitaművész édesapja emlékét az Országos Lubik Imre Trombitaverseny őrzi.
Zongorázni tanult, majd tizenkét éves korában, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolába való felvétele után hárfázni kezdett. A főiskolát 1946 és 1956 között művész szakon végezte, ahol Rékai Miklós növendéke volt.
1952-1987 között a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának a tagja volt. 1968-tól annak megszűnéséig a Budapesti Kamaraegyüttes tagja és szólistájaként is szerepelt. A Kamaraegyüttessel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával és a Magyar Állami Hangversenyzenekarral Európa valamennyi országában, Japánban, Mexikóban és az Egyesült Államokban hangversenyezett. Együttműködött Ferencsik János, Solti György és Mihály András karnagyokkal, valamint Devescovi Erzsébet és Daló Gyula hárfásokkal.
1959-ben tanári kinevezést kapott a Zeneakadémián, a hárfa és a kamarazene tantárgyakat oktatta. 1984-től nyugdíjazásáig, 1996-ig főiskolai, illetve egyetemi tanári beosztása volt. Az elmúlt évtizedekben tanítványa volt többek között Vígh Andrea, Peták Ágnes, Sipkay Deborah és Bábel Klára.