Adalékok Rohmann Henrik életrajzához

Érdekességek Rohmann életéből

„Olyan szerényen, szinte észrevétlenül élt, hogy csak akkor döbbentünk rá, kit vesztettünk el benne, amikor már eltávozott közülünk...” – ezekkel a szavakkal kezdte Farsang Árpád a Rohmann Henrikről szóló megemlékezését 1979-ben, Rohmann elhunytakor. S valóban, a hárfásnak igen kevés életrajza érhető el az interneten, és azok is rövidek, szegényesek.

Rohmann Henrik életrajzát 12 éve írtuk meg itt a HarpPoston és a Wikipédián. Most néhány további érdekes adatot gyűjtöttünk össze róla.

Rohmann Henrik a 60-as évek elején

Újabb életrajzi adatok

1911

Egyéves korában bányász apja kivándoroltatja a családot Németországba. 13 éves korában, 1923-ban költöznek vissza Magyarországra. De nem szülőfalujába, Bátaapátiba, hanem Felsőgallára. A falut jellemzően bányászok és német nemzetiségűek lakták, mára Tatabánya része lett. A helyi tanítótól, Kirschnertől kezdett hegedülni tanulni.[1]

1934

Nyolc évig tanul a Zeneakadémián Mosshammer Ottónál. Diplomája megszerzésekor, 24 évesen a 2. Gyalogezred zenekarához kerül. A zenekar vezetője Szeghő Sándor (1874-1956) orgonista, zeneszerző és karnagy, aki a Budai Dalárda karnagyaként számos Kodály művet mutatott be elsőként. Európa-szerte koncerteznek, Szeghő segíti művészi kibontakozását.[1]

A Zsebők Vilma hárfással alapított hárfakettőse gyakran szerepel a rádióban 1934 és 1944 között.[2]

1935

Az évtized közepétől gyakran szerepel szólistaként és a Rádió műsorában.[1] (Valójában már 1930-tól szerepelt a Rádióban. Dubez, Hasselmans, Oberthür, Oelschlegel stb. műveit játszotta.)

1936

Zsebők Vilma hárfás megbetegedése miatt le kell mondani egy közös rádiószereplésüket. A hír megemlíti, hogy Zsebők völegénye Rohmann.[3] (Zsebők később Csermely Zoltán hárfás felesége lett, s nehéz sors jutott nekik.[4])

Zsebők Vilma festményen

1957

Rékai Miklós művészeti vezetésével öt operaházi zenekari tag hárfaegyüttest alapít. Az együttes céljairól ezt mondja Rékai: „A hárfának jelenleg túlnyomórészt francia irodalma van. Újszerű együttesünk amellett, hogy a kamarazenének szeretne új híveket szerezni, remélhetően ösztönzést ad majd a magyar komponistáknak is hasonló művek írására. Ezt nemcsak nálunk, hanem — mondhatom — világszerte szívesen fogadnák. A hárfások világszövetsége — á, ilyen is van! — például pályázatot hirdet új művekre. Remélem, hogy a jövő idényben már új magyar szerzeményekkel is a közönség elé léphetünk”. Az együttes tagjai voltak: Thürr István (fuvola), Dömötör Tibor (hegedű), Vámos László (mélyhegedű), Spitzer Tamás (gordonka), Rohmann Henrik (hárfa).[5]

(A kezdeményezés egyidejű volt az első nyugati hárfás kezdeményezésekkel. Ugyanakkor nem tudni, hogy milyen világszövetségre utalt Rékai az interjúban. Az I. Izraeli Nemzetközi Hárfaversenyt 1959-ben rendezték. Pierre Jamet és Marcel Grandjany itt javasolta közösen a Hárfaművészek és Hárfabarátok Nemzetközi Szövetségének megalapítását. A szervezet 1962-ben kezdett működni.

1961

Budapesti Hárfaegyüttes néven kvintettet alapít. Az együttest Pierre Jamet párizsi együtteséhez hasonlítja, és kifejezi, hogy az ekkor már halott Rékai szellemiségét kívánja továbbvinni. Elképzelése szerint műdalokat is fognak kísérni. Az együttes tagjai: Dőry Zoltán (hegedű), Lajos Attila (fuvola), Iványi József (brácsa) Isépy Eszter (gordonka) és Rohmann Henrik (hárfa).

A Rádióban Dittersdorf hárfaversenyét és Paul Hindemith szólószonátáját játssza.[6]

1969

Juhász Előd interjút készít vele a hartfordi nemzetközi hárfaverseny kapcsán, ahol mint zsűritag Würtzler Arisztid versenyigazgató meghívására közreműködött. Ez volt az első amerikai nemzetközi hárfaverseny.[7]

1976

Egyik fia, Rohmann Imre zongoraművész, másik fia, Gusztáv, a Rangers, illetve a Corvina együttes szaxofonosa, lánya. Mariann testnevelő tanár és a Harmónia Vokál énekegyüttes tagja volt.[8]

2013

A 2010-es évek elejétől Földesi Lajos és Kocsis Andrea, a Budapesti Hegedű-Hárfa Duó tagjai évente emlékhangversenyt rendeznek Bátaapátiban és a szomszédos falvakban, pl. Mórágyon. A koncerteken más művészek és növendékek is szerepelnek.[9]

Források:

1. Farsang Árpád: Emlékezés Rohmann Henrikre. Muzsika, 1979. január 1. (22. évfolyam, 1. szám), 41.

2. Rádióhírek. Magyar Nemzet, 1943. április 21. (6. évfolyam, 90. szám), 10.

3. Hírek. Zsebők Vilma a rádióban. Vásárhelyi Újság, 1936. április 19. (16. évfolyam, 91. szám), 3.

4. Mesélő védett épületek. János utca 13. – Jakabfiné Csermely Zsuzsa volt vendégünk a Budakalászi Hírmondóban.

5. Hírek. Film, Színház, Muzsika, 1957. július 5. (1. évfolyam, 8. szám).

6. Somogyi Vilmos: Új magyar kamaraegyüttes. Film Színház Muzsika, 1961. március 3. (5. évfolyam, 9. szám), 33.

7. Juhász Előd: Nemzetközi hárfaverseny Hartfordban. Beszélgetés Rohmann Henrikkel. Muzsika, 1969. október 1. (12. évfolyam, 10. szám), 47.

8. K.: Oroszlánkörmök. Rohmann Imre zongoraművész. Lobogó, 1976. november 25. (18. évfolyam, 48. szám), 21.

9. Ihárosi I.: Fiatalok is bemutatkoznak. Hangversennyel idézik fel Rohmann Henrik emlékét. Tolnai Népújság, 2013. július 25. (24. évfolyam, 172. szám), 11.